Illem Kata, egy mesemondó naplója

Olvasgass benne kedvedre

Hétvégi Mikulások/szezonvég/Bori szökése

2019. 12. 09. Kedves Naplóm! Lassan vége a Mikulás szezonnak, de izgalmas-mozgalmas hétvégével zártunk. Nem mondom, hogy nagy vidáman indult a szombat, mert ki kelne szombat reggel 5:25-kor vidáman, de legalább alig aludtam, hogy nehogy elaludjunk, így nem volt nehéz felkelni. Panna Pozsonyba készült, nemzetközi kórusversenyre mentek a sulival. Kicsit aggódtam, hogy nem lesz elég a 10 euró költőpénz amit adtam, mert írta az oszi, hogy 20-30 szerinte elég, és biztos másoknál is több lesz, de ennyi volt. Tegnap jutott eszembe megkérdezni óvatosan, de Panna csak legyintett, persze, még maradt...

bővebben

Mese/MÁV/tekergés/hosszú nap volt

2019. 12. 06. Kedves Naplóm! Tegnap jó korán indultunk, a lányokat még az iskolából is elkéreztettem, hogy biztosan időben megérkezzünk Szatymazra, mert a szervező mondta, hogy mostanában késnek a vonatok. Ha öt óra helyett négyre érkezünk az nagyon jó lesz, még ha késik is kicsit a vonat, bőven kipihenjük magunkat és felkészülünk. 14:07-kor már indult is a vonatunk Szatymaz fele. Az első állomáson, Ferihegyen, kicsit sokat álldogált, kezdett pár utas mozgolódni, s mi is türelmetlenül nézelődtünk, hogy vajon mi lehet. Egyszer csak jött a kalauz kedvesen mosolyogva, hogy elromlott a mozdony,...

bővebben

Kató és a Mikulás

2019. 12. 05. Kedves Naplóm! Katóka már nagyon várja a Mikulást, már tegnap kitette a csizmáját az ablakba. Egy hete számolja a napokat, s pont egy hete mondta, hogy de jó lesz, nemsokára jön a Mikulás, s végre ehetnek mandarint! Elszégyelltem magam, s vettem nekik két kiló mandarint. Kb. két órát tartott. Sebaj, nemsokára hoz a Mikulás is. Ma reggel felfedeztem, hogy a csizmája mellé kitette a kis szőtt tarisznyáját, nemrég készült el és nagyon büszke volt rá, napokig le sem tette a kezéből, minden délután szőtt. Egy kis cetli is volt rajta: Az édeségekér odaadom a táskámat. Büszke vagyok...

bővebben

Elhagyott Mikuláscsomagok

2019. 12. 04. Kedves Naplóm! Nagyon jó kis kezdeményezésre bukkantunk és a gyerekekkel örömmel vetettük bele magunkat. El kell hagyni valahol egy kis csomagot, azzal a felirattal, (vagy hasonlóval) hogy: Én egy elhagyott csomag vagyok. Azért hagytak el, hogy szebbé tegyem a napodat. Vigyél haza! Ma el is futottunk kis zacskókat venni, pár édességet, mogyorót és itthon kiválogattuk a játékfigurákat s pár plüsst is elbúcsúztattunk, hogy valaki más is örvendezhessen nekik. Persze a mesék sem maradhatnak ki a játékból, így minden kis csomagba egy mese is került. A lányok izgatottan csomagoltak,...

bővebben

Buszon

2019. 12. 03. Kedves Naplóm! Tegnap este a belvárosból jöttünk hazafele a két kicsivel, Virágék imprós bemutatójáról. Persze tömött villamos, tömött metró, tömött busz. Az Örsön futottunk, hogy elérjük a buszt, így csak az első ajtónál tudtunk már felszállni. Felgyúródtunk. Ott középen van még hely, menjünk kicsit bennebb, mondom a lányoknak, gondoltam ők majd könnyebben átfurakodnak azon a pár merev emberen, aki nem hajlandó mozdulni. Nem sikerül. Egyikük meg is szólal, egész fiatal férfi, annál idegesebb – Jó lenne, ha nem taposnátok össze! Minek kell felengedni mindenkit! A gyerekek nem...

bővebben

Katós mese

2019.11.30.Kedves Naplóm!Amikor Kató tancija megkért, hogy meséljek újra a mesedélutánon a napköziseknek, s valamit Katóval közösen meséljünk, ki is ment a fejemből, hogy ez nem egy kiscsoportos foglalkozás. Gondoltam, de jó, úgysincs időm most adventi önkéntes mesélős helyszíneket szervezni, legalább egy helyre így eljutok. Csak pár nappal a mesélés előtt, amikor megkaptam a forgatókönyvet, hogy mikor kerülünk sorra esett le, hogy itt biza nem 20-30 gyerek szokott lenni. No, gyorsan újratervezés! Annának köszönhetően, jó kis találós kérdések voltak már előkészítve a meséhez, így hát azokat...

bővebben

Búcsú Illem Katától

2019.11.19. Kedves Naplóm!Elérkezett a nap, hogy búcsút vegyek az összegyűjtött jelmezektől és mesével kísérve átadjam a Ferencvárosi Kicsi Bocs óvoda óvodásainak. A piros kalap és a bohócorr is új gazdát talált.Már a reggeli kávé közben elöntöttek az emlékek, ugyanis nincsen kávé facebook nélkül… Egy régi emléket dobott fel nekem közösségi oldalunk, egy régi, illemkatás emléket. De szerettem ezeket a mesedélutánokat és a rajzokat. Az ovisok nagyon buzgón készítették mindig a házi feladatot, mindig remek alkotásokkal leptek meg. Talán még őrzik ők is a rajzocskáikat, én itt hordom őket a...

bővebben

Mobilmese

2019.11.14.Kedves Naplóm!Tegnap a Mítoszok csatáján versenyeztettünk meg újra pár ősi történetet egy fantasztikus csapattal:Én nehezen találtam meg a magam történetét, de végül a rókatündér elvarázsolt, és fennséges bűze a közönséget is. Olyan jó volt újra együtt, hogy Szilvi is visszatért, és ez az egész, mindig nagyon jó! Egy meglepetés vendég is érkezett, Kiss Attila Péter. A tavaszi meseműhelyemen találkoztunk, már akkor említett, hogy meséket ír, s meg is ígérte, hogy egyszer elolvashatom. Hát láss csodát, azóta kiadta a meséket és kaptam is egy friss példányt! Alig várom, hogy...

bővebben

Győzzük le a bennünk élő apacukákat!

2019.10.23.Kedves Naplóm!Micimackós családi filmet néztem a lányokkal, „Barátom Róbert Gida”. Mint kiderült, ők már látták, én még nem. Persze sírtam, nevettem, sírva-nevettem, mint minden rajzfilmen vagy gyerekfilmen. Most mégis kicsit más volt. Minden felnőtt vuclinak és apacukának meg kéne nézni ezt a filmet. Persze, nem biztos, hogy használna, de hátha. Gyakran észre sem vesszük, hogy úgy vár ránk minden gyermek, mint Micimackó Róbert Gidára, hogy játsszon vele. Hány gyermeknek fordulhat meg a fejében a kérdés: az én apám/anyám vajon volt gyermek? S nekünk vajon eszünkbe jut, hogy...

bővebben

Töndérekkel találkoztam

2019.10.22.Kedves Naplóm!Rég nem írtam, megint nyakamba vettem a lábam és csak mentem, mentem, mendegéltem, mígnem tündérekkel találkoztam. Egy csapat vidáman viháncoló tündérrel. Marosvásárhelyen „7-et egy csapásra meseműhelyre” hívtak egy oviba, ahol csupa óvónéni vett körül. Első alkalom, hogy csak óvónénikkel tartottam meg a műhelyt, már előre örvendtem, hiszen az óvónénik mindig bátran játszanak, csak egy óvóbácsi hiányzott volna még. Aztán egyszer csak rá kellett döbbennem, hogy ezek itt nem is óvónénik, ezek tündérek! Volt közöttük csendesen nevetgélő, kuncogó, huncutszemű, hallgatag,...

bővebben

Pin It on Pinterest

Share This